Ladjánszki Márta

Köszöntöm a p’ARTolókat, akik ilyen módon is támogatni kívánják a művészeket. Olvassák el bemutatkozásomat és ha szimpatikus a munkám, legyenek a p’ARToló-im.

Független alkotói formában működöm, ami alkotóként egy kockázatvállalóbb hozzáállás, hiszen minden alkalommal a kreativitásra támaszkodik és sokszor a körülményekhez kell igazítani a terveket. Mint most, amikor az online térbe helyezem aktivitásaimat.

Ladjánszki Márta klasszikus balett, szertorna, jazz és modern tánc tanulmányait Magyarországon és Bécsben folytatta. Előbb P. Ács Valéria magánstúdiójában klasszikus balettet és jazz táncot tanult, 1994-től a modern tánccal is elkezdett megismerkedni. 1996 végén alapítója volt a KOMPmÁNIA Kortárs Táncszínháznak, ahol táncosként és társkoreográfusként dolgozott 2002-ig.

Az első alkotói munkáival a 2000-es évek elején jelentkezett, amikkel nem csak díjakat nyert, de a lehetőségét is annak, hogy a Trafó KMH-ban önálló esteket hozzon létre. Alkotói munkájában előbb szóló-centrikus koreográfiákat hozott létre, melyek specifikusan a fizikumából, annak határaiból építkeztek. Majd fokozatosan nyitott a koreografálás és a több-szereplős darabok felé, mint tette ezt korábbi bemutató-sorozatában, a helyzetjelentésM-ben is.

2001-ben csatlakozott az L1 Egyesület munkájához, ahol művészeti alelnökként a mai napig dolgozik.

2020-ban ünnepelte 46. születésnapját és 26. évét annak, hogy visszakanyarodott a tánchoz és koncentráltan, a táncba vetett erős hittel dolgozik, alkot és hív társakat alkotásaiba.

„Kerestem, mindig is kutattam a test pőreségének fogalmát és elkezdtem hinni a test formáinak igazságában. Észrevettem, hogy sokszor a kosztümmel ügyesen el lehet rejteni, palástolni, megmásítani alkati jellegzetességeket. Nekem úgy tűnt, homogenizál a kosztüm létezése, s ehelyett arra vágytam inkább, hogy a test önmagáért beszélhessen. Ezért lassan, de biztosan el-/levetettem a kosztümöt és a bőr felületével, színével, a bőrben lévő hússal és az egész testet kitöltő érzelmekkel foglalkoztam.

Nem provokálni, nem kiabálni, nem mutogatni azt, nem riogatni vele, mindössze bízni benne és a lehető legközelebb engedni a befogadás és átadás élményét előadó és néző között. Mintha megszűnne az előadó bőre által szabott határ és kitágulna a tér, érzékelésünk sokkal intenzívebbé válik, s ha a néző részéről is sikerül egy ehhez hasonló nyitott állapotot létrehozni, teljes az átjárhatóság ember és ember között.

De senki ne higgye, hogy munkámat csak és kizárólag a test megmutatása motiválja, viszont tény, hogy úgy gondolok rá, mint munkaeszközöm, kifejező eszközöm és az a konténer, amiben teljes valóm jelenlegi állapotomban létezik, létezni tud és létezni akar.”

TÁMOGATÁSODÉRT KÖSZÖNETKÉPPEN…

Online formában tartok modern tánctréninget április eleje óta.

Az adott munka FB-eseménye: 
https://www.facebook.com/events/208798330557551/

Az eddigi órák kapcsán schreenshot képekkel igyekszem láttatni a munkámat és a folytonosságot (így a COVID19 idején is): album

Köszönöm, ha a p’ARToló-mmá válik és követi a munkámat.